Felismerhető tarka (zöldeskék-sárga) leveleiről és ritka, de annál szemet gyönyörködtetőbb virágzásáról: minden levélrózsa életciklusának végén jelennek meg, a szár oldalágainak végén. Tudniillik ugyanis, hogy csak egyszer virágzik, de élete során számos sarjat hoz és a ciklus kezdődik elölről. Ez a folyamat egy évtizedbe is telhet. Húsos, lándzsaszerű levelei széleiken sárgásak, végeik lehajlanak, pompás küllemet kölcsönözve ezzel a növénynek. Megfelelő gondozás mellett kifejlett magassága és szélessége majdnem eléri az 1 métert, a szár melyen virágai helyezkednek el pedig 3 méteresre is nőhet.
Származási helyén (Mexikó mellett Floridában, az Egyesült Államok dél-nyugati részein is elterjedt) nem jellemzőek a hideg telek, ritkán fordul elő fagy vagy egyéb Magyarország éghajlatára jellemző jelenség, így hazánkban meg kell tennünk néhány kulcsfontosságú lépést az agávék hosszútávú tartásának érdekében: Kiültetését egyáltalán nem javasoljuk, a legkisebb fagy is komoly kárt tehet benne. Jó vízáteresztő, homokos és kavicsos földbe ültessük, mely semleges pH-val bír. Szárazságtűrő növénnyel van dolgunk. Ezt követően egy megfelelő helyet kell keressünk neki, ahol a legjobban kihasználja a napsütéses órákat, 6 vagy akár 8 óra napfény az ideális. Mint ahogy azt korábban megjegyeztük, az agávé szárazságtűrő: Két locsolás között hagyjuk kiszáradni a talajt, kerülve a gyökérrothadást. Télen pedig figyeljünk a növény elhelyezésére: 5-10 °C közötti helyre (mondjuk egy fűtetlen garázs) költöztessük telelni és öntözését drasztikusan csökkentsük.
Pozsgásaink remek díszítőelemei lehetnek egy napos terasznak vagy erkélynek és bejáratoknál is remekül mutatnak.
